Iskolánk története

A Szent Orsolya Rend Hóman Ottó tanintézetének Újkapu utcai homlokzataAz alapítás
A Prohászka Ottokár Katolikus Általános Iskola és Gimnázium húsz éves mindössze, ám az intézmény, amelyben működik, mindig iskola volt: az orsolyita nővérek tanítottak benne, több mint kétszáz(!) esztendőn át.
Szent Orsolya-zárda InternátusAz iskola története szorosan összefügg a zárda történetével - úgy is mondhatnánk: elválaszthatatlan tőle.

A zárdát egy bécsi özvegyasszony, Neupauer Ignácné szül. Pichler Anna alapította 1726. július 4-én. A győri székeskáptalan, mint földesúr, szívesen befogadta az orsolyitákat - azzal a feltétellel, hogy magyar lányokat is vegyenek fel apácának.
A bécsi Orsolya-zárda 4 rendtagot adott az új alapításhoz: Braun M. Alexiát, mint főnöknőt; két tanítónőt: gróf Kühr M. Krisztinát, Fiacher M. Benedictát és Aichpicher T. Cecília laika testvért. Az apácák 1726. július 13-án érkeztek Győrbe, Neupauer-nével, aki megvásárolt négy házat az Álom közben, az épülő zárda céljaira.
A város katolikus polgárai örömmel fogadták a lánynevelés apostolait. Ideiglenes kolostorul a Káptalandomb 12. számú ház szolgált - a püspöki rezidencia, amely üresen állt, mert Győrnek akkor nem volt megyéspüspöke. Címzetes püspöke Kontor István prelátus volt, aki másnap megáldotta az apácákat és elrendelte a klauzulát, amíg az új zárda el nem készül. Neupauerné a szomszéd házat kibérelte iskolának és augusztusban már elkezdődött a tanítás.

Az épületek története 1926-ig

  • 1729. október az új zárdaépület Apáca utcai oldalának felszentelése.
  • 1746-47 építkezés a Bástya utca irányába Mária Terézia támogatásával
  • 1762. szeptember 10. felszentelik a zárda eredeti épülete mellé épült barokk stílusú templomot. Az épületegyüttes ezzel párhuzamosan négyszögletűvé válik, közepén egy virágos kerttel.
    Adományozó: Richter Ádám és neje Huber Anna. Freskók: Schaller István
  • 1852. A zárdában működő Elemi Népiskola kinövi az épületet, beépítik az emeletet Dresmitzer József kanonok és házigazgató rendeletére
  • 1892. Újabb építkezés, terjeszkedés az Apáca utca frontján az Újkapu utca irányába. Schlichter Lajos építőmester munkája. A régi épületrészbe költözik az 1880-tól működő óvoda.
  • 1898. polgári iskola megnyitása, az épület tovább terjeszkedik az Apáca és Újkapu utca kereszteződéséig.
    A földszinten volt az elemi iskola 6 osztálya, a bennlakó növendékek ebédlője és a vendégszobák. Az emeleten helyezkedett el a Polgári Leányiskola 4 osztálya, a három évfolyamos nőipariskola, a könyvtár, a szertár és az irodahelyiség.
  • 1908. Mivel a bentlakó növendékek még mindig a régi zárdaépületben laktak, újabb építkezés vált szükségessé. Az új kétemeletes internátus az Újkapu utca és a Bástya utca sarkán, a történeti nevezetességű Vérhalom köz helyén épült fel, Gróf Széchenyi Miklós püspök segítségével, aki e célra a vallásalapból 100.000 korona kölcsönt eszközölt ki. A rendház 1921-ig törlesztette tartozását. Az internátus 100 növendéket fogadott be. Lukácsy M. Margit főnöknő még kápolnát is rendeztetett be a bentlakó növendékek részére. A kápolnát a Szentséges Szív tiszteletére szentelték.
  • 1921-ben a vallás- és közoktatásügyi minisztérium a rendház kérelmére elengedte a még hátralevő összeget oly feltétellel, hogy a kölcsön elengedése fejében a minisztérium által kijelölendő egy növendéket az intézetben ingyenes ellátásban részesítsenek.
  • 1926-ban az internátus a Bástya utca felé eső oldalon kibővült egy szárnnyal. Zongoraszobák és hálószobák nyertek itt elhelyezést. Az építkezést lehetővé tette Bors Pál gyarmati plébános hagyatéka, a külföldi Uniós Orsolyiták pénzbeli segítsége és Marschall Béla építőmesternek nagy jóakarata a zárda iránt. Ő tataroztatta a zárdát is kívül-belül, a lehető legjutányosabb áron.

Nevelési célkitűzések és eredmények
Kétféle iskola volt szokásos az orsolyitáknál. Az internát-iskola, a bentlakó és a város előkelő gyermekei részére; az externát-iskola, a bejáró szegény gyermekek iskolája, ingyenes oktatással. Szent Angéla nevelési szelleme az orsolyiták internátusaiban érvényesült a legjobban.

Az orsolyiták fő célja a hitoktatás, a növendékeknek az első szent áldozásra való előkészítése s a keresztény erényekre való nevelése volt. Íráson, olvasáson kívül tanították a növendékeket zenére, rajzra, festésre, hímzésre és minden hasznos kézimunkára. A táncoktatás is szokásban volt. Régi alapítvány-levélben külön összeget biztosítottak a táncoktatásra.

A régi időből két adat maradt fenn, mely eléggé bizonyítja, hogy a tanítás komoly céltudatossággal folyt.

A helytartó tanács 1777-ben elrendelte, hogy a rendtartás kedvéért a belső növendékek az őszi tanfolyamra október 20-tól november 5-ig; a tavaszira április 20-tól május 5-ig vétessenek fel, nehogy a későn jövők a többinek előmenetelét hátráltassák.

A tanítás nyelve, természetes, hogy német volt. Győr városa 1825-ben ugyanis még „Raab" volt. A nemzeti ébredés hatása a zárdaiskolában is érezhetővé vált. Mikor V. Ferdinánd neje, Marianna királyné, 1839-ben június 19-én meglátogatta a zárdát, a növendékek lelkes „Éljen! "-nel fogadták. A bentlakó növendékek német és magyar alkalmi költeményt szavaltak tiszteletére. A külső iskolában szintén „szép magyar nyelven" üdvözölte egyik kislány a magas látogatót. A felséges asszony 300 forintot küldött a zárda tatarozására. Később 500 forintot küldött a zárdának, melynek kamataiból szegény gyermekeknek kézimunkára való anyagot vásároltak.

A zárdaiskolának első magyar nyelven képesített tanítónője Fliegely M. Gabriella volt. A tanügy terén való fáradhatatlan buzgóságáért a királyi kegy 1875. június 2-án arany érdemkereszttel tüntette ki, amelyet nagy ünnepség keretében Zichy Ottóné grófnő adott át.

1926-ban kezdi működését a Szent Orsolya Rendi Tanítóképző Intézet, a zárdaiskola első emeleti részén, mintegy betetőzéseként az intézmény leánynevelési munkásságának. A győri zárdában állandóan virágzott a kézimunka-tanítás. Régen kézimunka-iskola volt a neve.

A kézimunka-tanfolyam 1898-ban létesült. A négy polgárit végzett úri leány családi nevelésének befejezését célozta. Ez a tanfolyam vetette meg alapját a nőipariskolának, mely a polgári leányiskolával kapcsolatban működött. A tanfolyamban közismereti tárgyakat nem tanultak a növendékek, de az iparhoz szükséges rajzot, fehérnemű-és felsőruhavarrást tökéletesen elsajátították. A m. kir. Kereskedelmi Miniszter úr 79.595/1923. szám alatt kiadott rendeletével a tanfolyam kiváló és eredményes működésének elismeréséül az iskolának a »Nőipariskola« címet adományozta és szervezeti szabályzatát jóváhagyta. Ez a szervezeti változás az eddigi kézimunka-tanfolyamot három évfolyamú, teljesen gyakorlati irányú szakiskolává tette.

Néhány évig a polgári iskola Apáca utcai épületében húzódott meg a nőipariskola, majd 1930. év szeptemberében a rend által megvásárolt szomszédos Bástya utcai épületrészben nyert elhelyezést. Helyszűke miatt a kor pedagógiai követelményeinek nehezen tudtak megfelelni, azért az intézet vezetősége mindent elkövetett, hogy méltó helyet biztosítson a nőipariskolának. A sok-sok küzdelmet, önzetlen áldozatkészséget a jó Isten áldása kísérte, az 1939. év nyarán megindult az új tanintézet építési munkálata és 1940. szeptemberében már az új otthon fogadta a növendékeket. Az új iskola a »Szent Orsolya-rend dr. Hóman Ottó tanintézete« nevet viselte.

A második világháború (utó)hatásai

  • 1931-1948 között összesen 545 növendék kapott oklevelet. Nagyobb változást jelentett az iskola életében a gyakorlati irányú középiskoláról szóló 1938. évi XIII. t.-c. életbeléptetése, amely az elméleti irányú leánygimnázium mellett ezzel egyenlő értékű gyakorlati középiskolát teremtett. A nőipariskolát az 1941-42. iskolai évtől kezdődően fokozatosan Ipari Leány Középiskolává szervezzék át.
  • Szent Orsolya Rend Hóman Ottó tanintézete - 1942.Újabb építkezésre 1941-42-ben került sor, a kert-udvar felé történő bővítés formájában. Duna parti új épület 1941-ben helyet ad a Tanítóképzőnek és Ipari iskolának. Ekkor már az orsolyiták intézménye a legnagyobb Győrben, amelyben tanítóképző, leánylíceum, nőipariskola, ipari középiskola, polgári iskola, elemi iskola és óvoda működött. A növendékek száma kb. 1300-1500.

    Máter Terézia Váczy (1941) - főnöknő egészen a rend feloszlatásáig és az apácák elhurcolásáig. Győri születésű volt. Máter Terézia orsolyita nővérekkel Győrben 1939 körül Képeslap 1940-ből. Szent Orsolya-zárda Internátus
  • 1944-ben a háború alatt az elemi iskola és internátus aknát kapott.1944-ben a háború alatt a tanítás szünetelt. Az elemi iskola és internátus aknát kapott. Az iskola óvóhelyén 500 menekült kapott védelmet, ellátást. Amint lehetett, eltakarították a romokat, tataroztak. A városi hivatalok, Révay Gimnázium, Állami Polgári Iskola, tanítóképző kér és kap helyet.
  • 1945-ben az iskolát lefoglalják, orosz kórház céljára. A nővérek ápolnak, a városi kórházban is. A tanítás is hamar megindul. 1944-45-ben 36, 1945-46-ban 38, 1946-47-ben 34 tanítónő kap oklevelet.

    Szent Orsolya Rend Hóman Ottó tanintézete - 1948. Szent Orsolya Rend Hóman Ottó tanintézete - 1948. Szent Orsolya Rend Hóman Ottó tanintézete - 1948.
  • 1948-ban, az iskolák államosításának évében, a rend tagjainak le kellett mondaniuk a tanítás és nevelés hivatásos munkájáról. A tanító nővéreket az iskolákból kitiltották. Két évig még a rendházban maradhattak. Kézimunkával, varrással, kerti munkával foglakoztak.
  • 1950. június 18-án éjjel, az intézmény irányítását az állam vette a kezébe és kitelepítette a rend tagjait Szécsénybe, majd Újszászra. A Rendeket szeptemberben feloszlatták. Mehetett, ki-ki amerre tudott. Kereshetett megélhetést, ahogy tudott.

Az államosítás után az Apáca utca nevét Rózsa Ferenc utcára változtatták. Az államosított épületrészekben a következő intézmények működtek az elnyomás évei alatt (a felsorolás sorrendjében):

Zárda:
Járási Tanács (1950), Richards Posztógyár munkásnőszállása, később pedig a Kossuth Zsuzsa Leánykollégium

Internátus:
Hild József Építőipari Technikum Fiúkollégiuma

Iskola:
Rózsa Ferenc utcai Állami Általános Iskola
Zrínyi Ilona Gimnázium (a Megyei Pedagógus Továbbképzési Kabinet)
Gombos Ferenc Általános Iskola és jogutódja, a Belvárosi Idegennyelv- és Tánctagozatos Általános Iskola

dr. Hóman Ottó tanintézet:
2002-ig a Rejtő Sándor Textilipari Szakközépiskola

Az új kezdet
43 évi száműzetés után 1993. július 15-én a 267 éves Rendház visszakerült az Orsolya Rend tulajdonába. A még élő, és mozogni tudó nővérek az ország egész területéről újból elfoglalhatták jogos otthonukat, templomukat. A nővérek azonban, idős koruknál fogva már nem tudták vállalni a tanítás fárasztó munkáját, s így a Győri Egyházmegyei Hatóság vette kezelésbe az iskolát.
A leromlott állagú épületet gyors tatarozással, svéd és holland adományként kapott berendezési és felszerelési tárgyakkal sikerült ismét tanításra alkalmas állapotba hozni és 1993 őszén megkezdődhetett a tanítás a Prohászka Ottokár püspök nevét felvett, régi-új iskolában.

foto: facebook.com/regigyor
        fortepan.hu - Konok Tamás id.